Váli morzsák 5.

Zsu, színházi vezetésünk nagyasszonya, haikukba öntötte tábori élményeit. 
A rend kedvéért: egy alkalommal műhelyfeladatul kaptuk, hogy írjuk meg egy-egy választott jelenet velejét haiku versformában (a japán költészet egyik jellegzetes versformája). A mag termékeny talajra hullott, a tábor befejeztével felszólítás nélkül is csakúgy ömlenek

       a "Tábori haiku képek Zsutól"

A helyszín

Teremtett világ

Harmonikus egységben.

Rend. Nem városi.

Zenészeinktől

Nem a fülön át.

Mélyről lesz mozdulattá,

s kiköpi a szót.

Tisztulás

Súlyos csönd dallam.

Visszafojtva a jaj is.

Vulkán fájdalom.

Testi-lelki felüdülés

Lépett a hajnal,

Fűvágással vonz a föld.

Szent ragaszkodás.

A házasságtörő

Önző rágalom.

A sorsok mozdíthatók?

Csak kegyelemmel.

Jel, 16

Vétek kéje, jajj!

Rettenet, kuszált testek.

Igaz az Isten.

Ima

Mihály arkangyal

Pallósod védelmében

Jő lélekremény.

Váli morzsák 4.

Ildikó, szakmai vezető értékelése az idei táborról:

Tavaly voltunk először Válon táborozni, és olyan jól sikerült, hogy azt hittük, ennél jobb már nem is lehetne; és mégis azt kell mondanom, hogy az idei tábor is volt olyan jó, mint a tavalyi.

Béla felvette a műhelyeinket, és közönségünk is volt,  M. Márti és Pali.

A közös fotózáshoz megrendelés nélkül léggömbök érkeztek a kék égen, remek háttérül szolgálva.

A háziak kutyái úgy őriztek minket, mintha mi is a gazdáik lennénk, és rendíthetetlenül ott állt Szent Mihály Arkangyal szobra is, ahova ismét elzarándokoltunk.

(A lufik = hőlégballonok ezen a képen ugyan nem látszanak, de a szorgalmas blog-olvasó idővel találkozni fog velük 😉)

Váli Morzsák 3.

Mielőtt folytatnánk, térjünk még  vissza egy pillantásra a FÖLD-höz, az ő fájdalmaihoz. Ránézhettek a jelenetbeli megsebzett, szenvedő Föld arcára:

Fotók: Petus Pál

 ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

Jézus a porba ír...

Sziszi:

"A házasságtörő asszony történetét játszottuk, amit most Jézus szerepéből élhettem át.

- Megkövezni! Megkövezni! Az ilyen ringyót meg kell kövezni! - ordította egy csapat fenevad, és rángatta a halálra rémült szerencsétlent.
- Az vesse rá az első követ közületek, aki még nem vétkezett.
Jézus a porba ír. Sokáig, nagyon sokáig. Mert az a sok felbőszült, magát különbnek tartó ember mind küszködik most a tükörrel, amit elé tartottak.
Van, aki elfoglaltságra hivatkozva elsiet. Van, akiben feltámad az együttérzés. Van, aki bocsánatot tud kérni. Meglátja az embert önmagában - és a másikban.

Jézus a porba ír. Sokáig. Nagyon sokáig. Mikor mindenki elmegy, odalép az asszonyhoz, és fölemeli. Ez a pillanat megdöbbentett. Az asszony arca. Már alig élt. Nem volt ő irigylésre vagy gyűlöletre méltó. Fájt, mélyen átjárt a szenvedése. A ruhámmal letöröltem a könnyeit.
- Én sem ítéllek el. Menj és többet ne vétkezzél - mondja Jézus. És már tudtam, nem azért, hogy betartassa a törvényt. Hanem azért, hogy óvja őt a szenvedéstől. Hogy óvjon minket. Engem.
Mert szereti. Mert szeret." 

Váli morzsák - folytatódik!

 

Emlékeztek még, hogy jelzett vissza a "morzsák" első részében a FÖLD szerepéből Zenta?
"Szenvedtem attól, hogy művelés alá vontak durva kezek durva eszközökkel....
...De mégis szerettem ezt az emberpárt, így mikor Ádám visszaadta lelkét Teremtőjének, én beborítottam őt jótékony szemfedőként. ..."
Egy különleges vers, sok párhuzammal Föld-Zentának a jelenetben megélt érzéseivel, így vall erről:

 Asik Veysel: Kara Toprak - Fekete Föld

Testvér, tudod, két karommal sokat öleltem, sokat öleltem
Hű barátom, felem, fekete földem, fekete földem
Hasztalan fáradtam, mentem, erőm vesztettem
Hű barátom, felem, fekete földem, fekete földem

Adott juhot, adott bárányt, adott hűs tejet,

Adott áldott gyümölcsöket, húst és kenyeret

Ha meg nem sebeztem, kevesebbet termett
Hű barátom, felem, fekete földem, fekete földem

Ölét vassal megnyitottam, felhasítottam,

Szép arcát szaggattam, téptem, körömmel martam

Mégis rózsát adott nekem, nem tövist kaptam
Hű barátom, felem, fekete földem, fekete földem

Levegőből bármit várok, csak levegőt kapok

Föld felé fordulok, imádságot hallok,

Földtől elszakítva testvér, jajj, mire is jutok,
Hű barátom, felem, fekete földem, fekete földem

Ha valaki érdemes lesz e nagy titokra,

Halhatatlan munka marad utána,

Egy napon Veyselt is magába zárja
Hű barátom, felem, fekete földem, fekete földem.

Asik Veysel vak török énekmondó, versét Dani idézte meg az emlékezetes kiűzetés-jelenet után.

Váli morzsák

Meglepetés Színház szakmai tábor 2017. július 6-9, Vál, Szent Mihály major

   Vajon felül lehet-e múlni az előző nyári tábort? Hogyan tovább? Milyen mélységek és magasságok várnak  bennünket? - ilyen és hasonló kérdések fogalmazódtak meg a szakmai vezetők részéről is az idei tábor előkészítése folyamán.  
   Megnyugtató - vagy felkavaró - válaszokra leltünk? Adjanak némi támpontot az itt következő "morzsák". A szakmai tábor résztvevőinek történetei, belső élményei abban a sorrendben, ahogy érkeznek.

Zenta:

   "Hogy a Föld szenved miattunk, azt ésszel kb. tudtam, hiszen húsz éve környezetvédelemmel foglalkozom. De testközelből ezen a hétvégén tapasztaltam meg igazán.

Színházi edzőtáborban voltam a Meglepetés Színház keretében. A bibliai rögtönzőgyakorlatok sorába a Paradicsomból való kiűzetés is bekerült. Valahogy bevillant, hogy legyek én a termőföld megszemélyesítője, melyet Ádám csak verejtékes munka árán tud megművelni.

Szépen beöltöztem, érzékeltetve puszta és tüskés voltomat. Fejemen is kendő volt, amin keresztül éppcsak következtetni tudtam személyek, tárgyak helyzetére. Szépen meglett a többi szereplő is, aztán indult a játék. Mikor Ádám és Éva kiűzettek, megjelentem én is a színen, csodásan érzékeltetve a kietlen, terméketlen pusztaságot. Éva azonban éhes volt. Ádámnak élelmet kellett szereznie. Incselkedtem-ingerkedtem vele egy-egy sovány falatért. De meg is kaptam érte a „jutalmam”. Egyszer csak bottal támadt rám és ásni, túrni kezdett. A játékba belefeledkezve hirtelen azt éreztem, hogy erőszakot tesznek rajtam. Szenvedtem attól, hogy művelés alá vontak durva kezek durva eszközökkel. Sírni lett volna kedvem fájdalmamban és szégyenemben. De mégis szerettem ezt az emberpárt, így mikor Ádám visszaadta lelkét Teremtőjének, én beborítottam őt jótékony szemfedőként. Hát ilyen az anyaföld. Szenved miattunk és mégis táplál és befogad minket."

Kép1: amit ma is az anyaföldnek köszönhetünk.. Vacsora az első este Válon. Gondos kezek terítettek, nem maradhatott el a házi lekvár. :)








  Juli:
" Így kezdődtek napjaink Válon.

A föld, a FÖLD testközelből! Az ifjúság köszönt rám 40-50 év távlatából, amikor a reggeli "testi-lelki felüdülés" kapcsán Dani vezetésével a puszta földre, a harmatos fűbe heveredtünk. (semmi pokróc) Minden porcikámmal éreztem a talaj simogatását, a fű pajkos csipkedését. Minden mozdulat, levegővétel a föld jegyében történt. Nagyon élveztem, észre sem vettem, hogy reggeli tornáztam.

Hasonlóan élvezetes volt másnap reggel a víz jegyében mozogni.

A harmadik nap pedig rátette a koronát reggeli bemelegítéseinkre. Szent Mihályhoz mentünk Zsu és Zsófi vezetésével, zenével, imával, s így megerősödve lélekben, lendületes tornával hasítottuk a levegőt. Kerek lett a VILÁG."

A drégelypalánki előadás valamennyiünk számára maradandó élmény. Valószínűleg minden társulati tag más és más pillanatot, hangulatot, benyomást emelne ki az ott tapasztaltakból. E szivárvány színeiből idéz elénk Márti, zenészünk és az előadás létrejöttének első számú motorja és szervezője, akit a táj szépsége és történelme is megragadott.

Meglepetés Színház Drégelypalánkon

2017. május 26.

Drégelypalánk, a” Börzsöny északi lejtői és a kanyargós Középső-Ipoly mocsári árterei, égeres láperdői között fekszik, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ipoly-völgyi Természetvédelmi Területen, az E 77-es számú nemzetközi főút mentén. Vára egy 444 méter magas andezitkúpon épült.

A szlovákiai Ipolyhídvéggel, s a folyó bal partján települt Ipolyvecével, Nagyoroszival és Honttal szomszédos falut a vidék paleolit lelőhelyeként is számontartják. A népi hiedelem szerint valaha errefelé óriások is tanyáztak, s a környező hegyekben, a várromoktól nem messze, az Óriás-kőnek nevezett sziklánál nyomaik is felfedezhetők.”

Egy kedves barátunknak beszéltem színházunkról, tevékenységünkről, mellyel felkeltettem érdeklődését. Gondolataiban felmerült az a lehetőség, hogy a társulat Pünkösd közeli napokban előadást tarthatna a faluban. Judit segítségével – a falu programjainak egyik fő szervezője – felvettem a kapcsolatot Pásztor Ildikóval, a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ vezetőjével. További egyeztetések a társulattal, Péterrel, Ildikóval megszületett a döntés, hogy május 16.-án tartjuk előadásunkat Drégelypalánkon a Művelődési Házban. Zsófi elkészítette az előadás meghívóját, plakátját, én pedig egy héttel az előadás elött elutaztam úgynevezett terepbejárásra. Még sosem jártam ezen a vidéken, de a kicsit hosszúra nyúlt utazás alkalmával elég időm volt a tájjal is ismerkedni.

Vendéglátóim, Ildikó és Judit szeretettel fogadtak és az előadás helyszínén, a bejárás után érdeklődéssel hallgatták a színház tevékenységéről, a bibliai rögtönzésről szóló tájékoztatómat. /már amennyit én tudhatok erről/ A látogatás hivatalos része után egy nagyon gyors látogatást tettem a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központban, délután pedig megismertem a Tsitári Mária kápolnát, az ott lévő Mária szobor történetét, valamint az ott felszínre törő Kutyika forrást.

Május 26.-án vendéglátóink szeretettel, vendégváró falatokkal, előkészített teremmel, technikával vártak bennünket és érdeklődő közönséggel vártak bennünket. Az előadás során kiderült, hogy nemcsak érdeklődő, de aktív és értő közönségnek játszhattunk. Kéréseik, a jelenetek fogadtatása is hozzásegítette társulatunkat, hogy egy színvonalas, és jó hangulatú előadást tarthattunk Drégelypalánkon. Az előadást beszélgetéssel és közös zenéléssel zártuk.

Petus Márta

Hogy kerül a Szent Család a metróra?

LEPOROLÓ – mondjuk, mert ha lefújjuk a port a Bibliáról, még erre is rákérdezhetünk! Feltett szándékunk a Ti bátorságotokat, kreativitásotokat, kérdéseiteket, őszinteségeteket segítségül hívva, úgy ránézni bibliai történetekre, személyekre és spirituális kérdésekre, ahogy idáig talán nem volt lehetőségetek. A rögtönzéses technikák „itt és most” módszere, a csoport bizalmi légköre teremti meg azt a teret, ahol nemcsak a régi, jól ismert nagy igazságokkal, hanem új gondolatokkal, megoldásokkal szembesülhetünk. Találkozhatunk önmagunkkal, egymással és Istennel – élővé és elevenné válik minden örömünk, küszködésünk a játékban, zenében, közösségben. A tábor ökumenikus, sőt nem feltétel az sem, hogy bármilyen felekezethez tartozó legyél. Jöjj, úgy ahogy vagy, azzal amivel vagy – hidd el, nem hithősöket várunk! Nekik valószínűleg nincs szükségük ilyen táborra. Nekünk azonban van! Éppen Rád van szükségünk! 
Selmeci-Kristóf Tünde, művészet-terapeuta, pszichodráma vezető, bibliadráma asszisztens, a Meglepetés Színház szakmai vezetője 
Molnár Ildikó, színész, drámapedagógus, pszichodráma asszisztens, a Meglepetés Színház szakmai vezetője 
Dala György Dániel, tréner-tanácsadó, a Meglepetés Színház rögtönző játékosa 
Korhatár: 18-45 évesig Helyszín: Pilisszentiván, Zarándokház Időpont: 2o17. aug. 3 - 6-ig Ár: 38 ooo Ft (Ha hozol még valakit, 8000Ft kedvezményt biztosítunk számodra az eredeti árból :-) ) Jelentkezz itt: rogtonzotabor@gmail.com 06 20 201 87 03