A zene az kell...

 Szóljunk róla, mert ebben a színházban fontos részét képezi az összhatásnak a zene és ének is.
 Hosszú út vezetett az első hangeffektektől a színház önálló zenei műhelyéig.
A kezdeti "ha nem vagy a színpadon, fogj meg egy ritmushangszert" (kis túlzással :)) - típusú megoldások az évek során addig árnyalódtak, míg "megérdemelte" a társulat a valódi zenei közreműködést. 
A több hangszeren (zongora, gitár, furulya, dob...) is kiválóan játszó és éneklő Zsófi indította el a tartós áttörést 2011-ben. Ritmushangszerekkel, énekkel csatlakozott Petus Márti. Végül Henkrich Misi (gitár, mandolin, furulya...) egészítette ki a zenei szekciót /képeink/. 


Az előadások során egyenrangú partnerré válhatott a színpadi játék és a zene. 

2015 elején a három zenész megalapította a Meglepetés Zenei Műhelyt. A műhelyalapítók havonta találkoznak, a társulat többi tagját is zenélésre invitálva. A bekapcsolódóknak lehetősége nyílik az együtt-hangolódásra, elmerülni-megérintődni a zenei rögtönzések varázslatában. A zenés bejelentkezéstől a népzene- és jazz-variációkig kalandozhatnak ritmushangszerek segítségével.  
Az áprilisi Zenei Műhely meghívójából emeltem ki a Zsófi által idézett sorokat:

"A zene olyan, mint a tenger: mi a parton állunk, ellátunk messze, messze, gyönyörködünk a hullámok játékában, de a túlsó partot nem láthatjuk meg soha." (Henryk Sienkiewicz)