Váli morzsák

Meglepetés Színház szakmai tábor 2017. július 6-9, Vál, Szent Mihály major

   Vajon felül lehet-e múlni az előző nyári tábort? Hogyan tovább? Milyen mélységek és magasságok várnak  bennünket? - ilyen és hasonló kérdések fogalmazódtak meg a szakmai vezetők részéről is az idei tábor előkészítése folyamán.  
   Megnyugtató - vagy felkavaró - válaszokra leltünk? Adjanak némi támpontot az itt következő "morzsák". A szakmai tábor résztvevőinek történetei, belső élményei abban a sorrendben, ahogy érkeznek.

Zenta:

   "Hogy a Föld szenved miattunk, azt ésszel kb. tudtam, hiszen húsz éve környezetvédelemmel foglalkozom. De testközelből ezen a hétvégén tapasztaltam meg igazán.

Színházi edzőtáborban voltam a Meglepetés Színház keretében. A bibliai rögtönzőgyakorlatok sorába a Paradicsomból való kiűzetés is bekerült. Valahogy bevillant, hogy legyek én a termőföld megszemélyesítője, melyet Ádám csak verejtékes munka árán tud megművelni.

Szépen beöltöztem, érzékeltetve puszta és tüskés voltomat. Fejemen is kendő volt, amin keresztül éppcsak következtetni tudtam személyek, tárgyak helyzetére. Szépen meglett a többi szereplő is, aztán indult a játék. Mikor Ádám és Éva kiűzettek, megjelentem én is a színen, csodásan érzékeltetve a kietlen, terméketlen pusztaságot. Éva azonban éhes volt. Ádámnak élelmet kellett szereznie. Incselkedtem-ingerkedtem vele egy-egy sovány falatért. De meg is kaptam érte a „jutalmam”. Egyszer csak bottal támadt rám és ásni, túrni kezdett. A játékba belefeledkezve hirtelen azt éreztem, hogy erőszakot tesznek rajtam. Szenvedtem attól, hogy művelés alá vontak durva kezek durva eszközökkel. Sírni lett volna kedvem fájdalmamban és szégyenemben. De mégis szerettem ezt az emberpárt, így mikor Ádám visszaadta lelkét Teremtőjének, én beborítottam őt jótékony szemfedőként. Hát ilyen az anyaföld. Szenved miattunk és mégis táplál és befogad minket."

Kép1: amit ma is az anyaföldnek köszönhetünk.. Vacsora az első este Válon. Gondos kezek terítettek, nem maradhatott el a házi lekvár. :)








  Juli:
" Így kezdődtek napjaink Válon.

A föld, a FÖLD testközelből! Az ifjúság köszönt rám 40-50 év távlatából, amikor a reggeli "testi-lelki felüdülés" kapcsán Dani vezetésével a puszta földre, a harmatos fűbe heveredtünk. (semmi pokróc) Minden porcikámmal éreztem a talaj simogatását, a fű pajkos csipkedését. Minden mozdulat, levegővétel a föld jegyében történt. Nagyon élveztem, észre sem vettem, hogy reggeli tornáztam.

Hasonlóan élvezetes volt másnap reggel a víz jegyében mozogni.

A harmadik nap pedig rátette a koronát reggeli bemelegítéseinkre. Szent Mihályhoz mentünk Zsu és Zsófi vezetésével, zenével, imával, s így megerősödve lélekben, lendületes tornával hasítottuk a levegőt. Kerek lett a VILÁG."